Az evások mintha nem is Magyarországon élnének

Ma éjfélig kell megfizetnie a 93 950 evás vállalkozásnak az első negyedéves adóelőlegeket. Az idén 196 milliárd forint bevétellel számol az adónemből a költségvetés, ami 7,7 százalékkal haladja meg az előző év teljesítését. Az eva azon kevés adónem közé tartozik, amely több bevételt tudott produkálni 2010-ben, mint 2009-ben. A legnagyobb buktát a társasági adóban lehetett kimutatni, az előirányzatnak ugyanis csak az 53 százaléka folyt be. Így nemhogy a 609 milliárd forintos tervet nem tudta elérni a bevétel, de még a 2009-es 385 milliárd forint teljesítéstől is messze elmaradt a 329 milliárd forintos teljesítés.

 

Ezek az eredmények több szempontból is érdekesek. Azon sok magyaráznivaló nincs, miért zuhantak a mélybe a társasági adóbevételek − a cégek már 2009-ben is vészforgatókönyvek szerint jártak el, s ami költséget, mínuszt csak lehetett, áttoltak 2010-re abban a reményben, hogy majd csak jobb lesz. De nem lett, így a múlt évet eleve hendikeppel indították a társaságok, így az eredményen csak tovább rontott az év. A hasalás a bevételeken és az ereményeken egyaránt meglátszott.

 

Ezzel szemben az evások mintha más gazdasági környezetben működtek volna. Az eredmények az adónem indulása óta töretlenül emelkednek, annyi módosult csak az utóbbi időben, hogy az emelkedés üteme laposabb lett. Persze kézenfekvő lehet az a magyarázat, hogy az eva relatíve rugalmatlan. Csak nagyon fegyelmezett működés mellett lehet választani − mínuszt nem lehet kimutatni −, ráadásul az adót a bevétel után kell fizetni, azaz könyvelési technikákkal nem lehet csökkenteni az adóalapot. Az látszik azonban, hogy az evásoknál a bevételeknél nem következett be drasztikus változás − hiszen ennek látszania kellett volna az adóbevételen is −, míg a társaságoknál a fogyasztás visszaesésével mindenképpen.

 

Jelentős változás nem történt

Az evásoknál az elvándorlás sem indult meg, pedig ez nem lett volna meglepő: az idén már nem is jelent feltétlen árelőnyt az eva. A bruttó bevételre vetített 30 százalékos adó - ez a nettó árbevétel 15 százalékos terhelését jelenti - ugyanis semmivel sem jobb, mint a tízszázalékos társasági adó. Utóbbinál ráadásul viszonylag könnyű lejjebb tornázni az adóalapot is, ami az evánál nem lehetséges. Vagyis az alacsony adó nem indokolja a maradást. Ennek ellenére jelentős mozgás nem történt az év végén, mintegy százezren ragaszkodnak az egyszerűsített adózáshoz.

(Forrás:www.napi.hu)