Így lehetne olcsóbb az élelmiszer - durva áfacsökkentést szorgalmaznak

Elkerülhetetlen a magyar piacon az alapvető élelmiszerek - a baromfi-, a tojás-, a sertés-, a tej- és a sütőipari termékek - áfakulcsának csökkentése, mert a hatályos adómértékek a legális agrárgazdasági szereplők számára jelentős versenyhátrányt és értékesítési nehézségeket okoznak, így további munkahelyek elvesztésével fenyegetnek - ez áll abban a közös közleményben, amelyet a Baromfi Termék Tanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Tej Terméktanács és a Magyar Pékszövetség jegyez.

 

A dokumentum aláhúzza: ma a sütőipari és a tejtermékekre 18 százalékos, az összes többi élelmiszerre 25 százalékos áfa vonatkozik, amivel Magyarország - Dániával holtversenyben - a legmagasabb kulcsot alkalmazza az Európai Unió tagországai közül, ráadásul a hazai áfaterhelés jóval meghaladja a 10 százalék körüli átlagos uniós mértéket is.

 

Nagyot vágnának

 

Az aláíró ágazati szakmai szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány az alapvető élelmiszerek áfatartalmát drasztikus módon,

legalább 5-10 százalékra csökkentse. Egyetértenek a Vidékfejlesztési Minisztérium eddig megismert háttértanulmányaival, amelyek e termékkörben ugyancsak 5 százalékos áfa bevezetését tartanák indokoltnak.

 

Mindez rímel Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárának korábbi véleményére. Vámos szerint ahhoz, hogy jobb legyen a fogyasztóknak, jelentősebb, akár 10 százalékpontos mérséklésre lenne szükség. Szerinte mindennek persze csak akkor lenne értelme, ha szigorúbb APEH- és VPOP-ellenőrzéssel járna, mára ugyanis olyan mértékű a feketegazdaság az élelmiszer-kiskereskedelemben (is), hogy ennél kisebb áfacsökkentés nem érződne sem a fogyasztói árakban, sem a költségvetési bevételeken.

 

Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke elismerte: ahhoz, hogy az esetlegesen 5 százalékra csökkentett áfa mérsékelje a fogyasztói árakat, az is kellene, hogy a kereskedelem ne nyelje le az csökkentés jelentős részét, illetve ne emelje 20 százalék feletti saját árrését.

 

Húsáremeléssel riogatnak

A baromfiágazatban a következő áremelési hullám június elejére várható - véli Bárány László, a BTT elnöke. A mintegy 15 százalékos eddigi alapanyagár-emelkedés jórészt beépült a fogyasztói árakba is, júniusban pedig további 7-8 százalékos drágulás valósulhat meg.

 

Mintegy 30 százalékkal nőttek az utóbbi időszakban az élő sertések előállítási költségei, mert a takarmányár-robbanás csökkenő mennyiségi kínálattal párosult - húzta alá Iczkovits László, a VHT elnökégi tagja. A mai helyzet az egyébként is erős feketegazdaság további térnyerését szolgálja, amely a legális vágóhidak feldolgozási tevékenységét szűkíti, a

sertéstermelőket pedig árnyomás alatt tartja.

A szervezetek a megalapozott változtatások érdekében olyan munkacsoport létrehozását sürgetik, amely az érintett minisztériumok, ágazati szervezetek és szakértők részvételével a teljes adórendszert áttekintené, az adómérséklést

pedig korrekt számításokkal előkészítené. Ennek eredményeként a kormány az alapvető élelmiszereknél legkésőbb 2012 január 1-jétől átgondolt áfacsökkentést hajthatna végre.

 

Fékeznék az inflációt

 

Az aláírók szerint az adómérséklés ma az egyetlen hatásos eszköz lenne arra is, hogy fékezni lehessen a belföldi élelmiszerdrágulást, amelyet a tavaly óta tartó alapanyagár-emelkedés idéz elő.

 

Amint arról lapunk beszámolt, a legutóbbi inflációs adatban is az élelmiszerárak növekedése okozta a vártnál tempósabb drágulást. A szakmai szervezetek úgy vélik, a további drágulás áfacsökkentésen keresztüli megfékezését a várható fogyasztáscsökkenéssel együtt járó költségvetésibevétel-apadás is indokolja.

 

Az import fogja a tejárakat

Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács szakmai koordinátora szerint mára az áruhiány miatt a hazai takarmánykészlet elérte a kritikus szintet, és ez önmagában is árfelhajtó hatást fejt ki. A fehérjetakarmányok és az energiahordozók árának folyamatos

növekedése tovább súlyosbítja a helyzetet. Az is áremelést indukálhat, hogy nőtt az uniós kereslet a magyar tej iránt. Ha az inputköltségek növekedését az árakban nem lehet érvényesíteni, a tejágazatban ismét válsághelyzet alakulhat ki - állapította meg Bakos hozzátéve, hogy a szürke- és a feketegazdaságban megtermelt tej ma is piaczavaró tényező, és az elmúlt

években rohamszerűen nőtt a tejfelvásárlói-tejforgalmazói nepperek száma. Az árakat ugyanakkor féken tartja, hogy az akciós áron beáramló, többségében kommersz tejtermékek importja több mint hatszorosára nőtt a csatlakozás előtti évhez viszonyítva. A legnagyobb importnyomás a fogyasztói tejnél, a sajtnál és a savanyított tejkészítményeknél jelentkezik. A tejtermékimport 80 százaléka Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Csehországból származik.

A szervezetek hangsúlyozzák, hogy a további élelmiszerdrágulás leginkább azokat az alacsony jövedelmű rétegeket érintené, akik keresete az idén bevezetett, 16 százalékos szja és az egyéb adózási változások miatt egyébként is csökkent. Így a kormány e fogyasztói körben az élelmiszerek áfájának mérséklésével kompenzálhatná az adórendszeri átalakítás kedvezőtlen hatásait.

 

Ellenérvek

 

Az agrár érdekcsoportok régóta szeretnék elérni a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által korábban szorgalmazott, alapvető élelmiszerekre és gabonafélékre vonatkozó áfatörvény-módosítását.

 

Az áfacsökkentési javaslatok megvalósulásának esélyét egyrészt a költségvetés helyzete nehezíti: az NGM szerint az áfabevételeknél már így is 50-60 milliárdos elmaradás várható a tervezetthez képest, a kulcs visszavágásának pedig csak az azonnali bevételcsökkentő fele a biztos, a járulékos, a gazdaság fehéredésén keresztüli esetleges pozitív hatása viszont egyrészt bizonytalan, másrészt csak késleltetett lehet.

 

Az áfacsökkentés melletti másik érv - jelesül, az árfékező hatás - ellen szól, hogy az alapvetőnek mondott élelmiszereknél alkalmazott jelenlegi kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs korábban sem jelentett érzékelhető fogyasztói árcsökkenést, a piac lenyelte a különbözetet. Emlékezetes, hogy a fogyasztói árakat csak alig mérsékelte a Gyurcsány-kormány 2006-tól bevezetett, 5 százalékpontos áfamérséklése, a bevételeket viszont annál inkább - nem véletlen, hogy ma már újra 25 százalék az alapkulcs.

 

A 25 százalékos áfakulcs további komoly hátránya, hogy az agrárpiaci szereplők jelentős részét a feketegazdaság felé tolta, rontva a legális vállalkozói szféra üzleti esélyeit. A visszaélések miatt a gabona- és az élelmiszerpiacon mára kettős árrendszer alakult ki. A törvénytelen forgalmazás az alapvető élelmiszerek esetében 100 milliárd forinton felüli áfakiesést okozhat évente a költségvetésnek, és további állami veszteségek származnak abból, hogy az illegálisan működő cégek nem fizetik meg az egyéb közterheket sem - állítják a szervezetek. A szürke- és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében több ágazati szervezet tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) együttműködési megállapodást kötött, amelynek eredményeként a NAV az idei első negyedévben harminckét büntetőeljárást indított.

(Forrás:www.napi.hu)