Kemény idők várnak a budapestiekre - jöhet még ingatlanadó is

Ingatlanadó bevezetése 2014-ig nem várható, ám erre hosszabb távon szükség van, csakúgy mint a dugódíjra, amelynek kivetése elkerülhetetlen – olvasható a fővárosi közgyűlés szerdai ülése elé terjesztett 2011-2014 közötti gazdasági programban. A városháza szorgalmazza az ingatlanok értéknövekedésének adóztatását is.

Budapest 2014-ig előretekintő gazdasági modellje két forgatókönyvvel számol: az optimista a modell szerint a ciklus végére a főváros 2010-es záró 187,8 milliárd forintos adóssága 94,6 milliárd forintra csökkenhet. A pesszimista forgatókönyv ezzel szemben azzal számol, hogy a jelenleg becsült 176 milliárd forinttal szemben 353,1 milliárdra növekszik - derül ki a szerdai fővárosi közgyűlés elé terjesztett anyagból.


A pesszimista változatban azzal számolnak, hogy a válság elhúzódása miatt a helyi adóbevételek továbbra sem nőnek, az állam a működési támogatásait nominálisan befagyasztja, a forint gyengül, a beruházások kismértékben drágulnak és a nem rendeződik a BKV működtetése.
Az optimista verzió ezzel szemben az adóbevételek és az állami támogatások reálértéke két százalékkal nő, a beruházások 40 százaléka - jó fővárosi szokás szerint átcsúszik a következő költségvetési évre - így a fizetési csúcs tompább lesz.

Az anyag szerint a pesszimista forgatókönyv valóra válásának kétszeres a valószínűsége, mint a jobbik verziónak - vagyis azért ez utóbbira is van esély. A főváros költségvetésének érzékenységi vizsgálatai rámutatnak, hogy Budapest büdzséje erősen függ a külső (gazdasági, gazdaság-politikai folyamatoktól) vagyis nem csupán a makrogazdasági környezettől, hanem az állami támogatásoktól is. (Elég csak az első Orbán-kormány időszakára gondolni, amikor is főváros-kormány viszony elmérgesedése, több nagyprojekt leállítását hozta magával - igaz a fellendülő gazdasági környezet akkor segítette az ellenzéki főváros önállóságát.)



Új adók a fővárosban



A főváros költségvetésnek hosszú távú kiegyensúlyozásához a kiadások mérséklésére és/vagy a bevételek növelésére lenne szükség. A kiadások csökkentésre számos már ismert javaslatot fogalmaz meg az anyag - a közlekedés átszervezéstől, ez egységes városházi kincstár bevezetéséig - amelyek egyenként milliárdos megtakarításokat hozhatnak. 

Ezzel párhuzamosan a főváros folyamatosan gondolkodik új adók bevezetésén, részint, hogy csökkentse függőségét az iparűzési adóktól, sőt végső célként megszüntesse - itt hivatozik az anyag a Széll Kálmán terv angol verziójára, ahol ez olvasható.
A bevételek új adók bevezetésével növelhetők, ezek közül első helyen az úthasználati adót, avagy a dugdíj bevezetést említik. A dugódíj filozófiája az, hogy a főváros milliárdokat költ évente az úthálózat fejlesztésére - ugyanakkor a "súlyadót" a kerületek nyelik le. Nem fizetnek viszont súlyadót a szállítmányozási cégek és a távolsági közlekedésben részt vevők - ők lehetnének az új adóalanyok. Az elképzelés szerint amennyiben a teljes úthálózat a fővároshoz kerülne - így ez az adó is a fővárost gazdagíthatná

.
A tanulmány szerint a dugódíj bevezetése azért is "elkerülhetlen", mert másképp a fővárosi utak terhelése nem csökkenthető. A dugódíj kivetésének ugyanakkor ennek előfeltétele a ma még csírájában létező "P+R" parkolók építése - erre jelenleg még nincs fedezet. A dugódíjjal párhuzamosan fennmaradna a jelenlegi - övezetes - parkolási rend is. 

Vigalmi adó kivetését és fontolgatja a gazdasági program - erre volt példa a két háború között a belépési díjakra kivezett egyenes adó volt.
Létezett egykoron tűzoltási járulék Budapesten - ezt is felmelegítenék és a biztosítókra vetnék ki - mondván, a fővárosi tűzoltóság fenntartása jelentősen csökkenti a tűzkárkifizetéseket. 

Az idegenforgalmi adó épp az idén került a kerületekhez - amivel a főváros nem ért egyet - mondván a kerületek semmit nem tesznek a főváros turisztikai imázsának fejlesztéséért, cserében egy-két kerület (a belváros) lenyúlja az egész bevételt.



Nem lesz ingatlanadó - most még



A mostani választási ciklusban -a luxusadó bukása miatt - nem kell arra számítani, hogy új ingatlanadókat vetne ki a főváros - olvasható a városházi anyagban. Ugyanakkor egy fővárosi ingatlan-adóra a jövőben szükség lesz, amire érdemes elkezdeni a felkészülést a megfelelő kataszter elkészítésével. Ettől függetlenül a főváros az szja-tól elkülönítve igényt tartana az értéknövekedési adóra, amit a lakás eladáskor fizetnének a magánszemélyek. Az anyag indoklása szerint egy lakás felértékelődése csakis a főváros helyes területrendezési politikájának lehet a következménye - így jogos lehet az értéknövekmény adóztatása.

A nagyobb ingatlanprojekteknél ugyanezt az elvet alkalmaznák: egy-egy fejlesztésre kiszemelt terület övezeti átsorolása önmagában jelentős értéknövekedéssel jár ezért ez esetben is elgondolkozna a város egyfajta városfejlesztési adó bevezetésén.

Tavaly 65 milliárd forintos többlettel gazdálkodott Budapest

Elkészült a 2010-es fővárosi gazdálkodás beszámolója, eszerint a csőd szélén álló Budapest büdzséjében tavaly 65,4 milliárd forintos többlet keletkezett. A bevételek 503,1 milliárd forintra rúgtak a kiadások pedig 437,6 milliárd forintra. Eredetileg a költségvetési rendelet 491 milliárd forintos bevétellel 539 milliárdos kiadással vagyis 47 milliárd forintos deficittel számoltak. Ezen számok nehézkesen támasztják alá a főváros sanyarú költségvetésnek helyzetét - még akkor is ha a hatalmas többlet annak köszönhető, hogy szokás szerint megcsúsztak a fővárosi nagyberuházások, így azok számláit nem tavaly, hanem idén kell kifizetni. Ugyanakkor a bevételek a bő tíz milliárd forinttal túlteljesültek - amely a ki nem fizetett beruházásokhoz kapcsolódó pénzmaradványnak köszönhető.

(Forrás:www.napi.hu)