[Ügyefeleinknek] | Magyar | English

Újabb terhet kaphatnak nyakukba a budapestiek

Feltöltve: 2011. 05. 02

Az ingatlanszövetséget is megosztja a főváros ötlete az ingatlan-értéknövekedési adóról, van, aki szerint aggályos, van, aki szerint bevezethető. Az adószakértő szerint nem új adó kell, a régiek rendbetétele segítene.
 


Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnöke több szempontból is kérdésesnek tartja a főváros új ingatlan-értéknövekedési adójának esetleges bevezetését. Egyfelől − mint mondja − az önkormányzatok az állami források mellett a helyi adókból befolyó összeget fordítják érétknövelő fejlesztésekre, így a javaslat többszörös adóztatásként értékelhető, ha nem a már meglévő helyi adók kiváltása mellett vezetik be. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az  értéknövekedés az önkormányzati fejlesztések mellett, vagy azokon kívül több tényező együttes hatásaként is megjelenhet, így például ha javul a gazdaság teljesítménye, lokálisan változik a piac vagy magánbefeketetők költenek a környékre. Ha nem egyedileg értékelik az ingatlanokat, akkor egy általános kalkulátor kellene az érték megállapításához, ám az a valóságtól elrugaszkodott értéket számol, mint az már az ingatlanadó két évvel ezelőtti felvetésekor is kiderült. Ráadásul az értéknövekedés mindaddig teoretikus, amíg az ingatlant nem adják el, az ekkor jelentkező többletet viszont a személyijövedelemadó-rendszer szabályozza az öt éven belül szerzett ingatlanoknál.
 
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója szerint az alanyok többsége nem fizet helyi adót, ám ahol mégis, ott sincs ok-okozati összefüggés az ebből finanszírozott fejlesztések és az azok kapcsán megnövekedő értékre kivetett új adó között. Tehát ebben az értelemben nem lehet többszörös adóztatásról beszélni. Úgy véli, ugyan Magyarországon nincs hagyománya az ilyen típusú elvonásoknak, külföldi példák alapján azonban az értékesítéskor technikailag nincs akadálya az adóalap  meghatározásának. A fejlesztési területek átsorolása, közművesítése vagy a magáningatlanok környezetének rendbetétele eredményeként ugyanis könnyen megállapítható az értékkülönbözet. Vámosi-Nagy ugyanakkor kiemelte, új adók helyett inkább a főváros adóügyeit kellene rendbe tenni.
 
Mi történik jelenleg a hazai ingatlanpiacon, merre tart, mi a talpon maradás kulcsa, milyen lehetséges fejlesztési menetrend határozza meg a jövő Budapestjének térképét?
 
A Napi Gazdaság május 11-ei ingatlanszakmai konferenciáján első kézből értesülhet az ingatlanpiacot meghatározó jelenségekről, információkról.
Világszerte számos helyen bevett gyakorlat az értéknövekedési adó kivetése, a német rendszerben a közösségi fejlesztések előtt értékelik az érintett ingatlanokat, s a beruházásba a tulajdonosok be is szállhatnak. Ha ezt nem teszik, akkor az ingatlan értékesítésekor készülő új értékbecslés alapján vetik ki az értéknövekedési adót − idézett nemzetközi példát a Napi Gazdaságnak Máté Miklós, a Maisz értékelői bizottságának elnöke. Máté szerint vannak olyan értékbecslési módszerek, amelyekkel meghatározható, hogy az értéknövekedésben az egyes tényezők milyen szerepet játszottak, ennek alapján az ingatlan eldásakor kiszámolható, hogy az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztés mennyiben járul hozzá az árnövekedéshez. Úgy véli, az új adó  gátat szabhatna az autópálya-építésekhez kapcsolódó területátsorolások és kisajátítások mentén megjelenő spekulációnak.


(Forrás:www.napi.hu)




Weboldalfejlesztés: SimiSoma