[Ügyefeleinknek] | Magyar | English

Nehézkes az összetákolt áfarendszer egységesítése

Feltöltve: 2011. 05. 04

Annak ellenére, hogy versenyképességi és hatékonysági szempontból is hemzseg a problémáktól az uniós áfarendszer, egyelőre nem várható gyors változás. Még a végrehajtási szabályokat sem lesz könnyű átvinni.



Leginkább a részletszabályok, technikai kérdések esetében várható megegyezés a közeljövőben az uniós áfapolitikában. Az Európai Bizottság konzultációt hirdetett − ennek május 31-én jár le a határideje −, amelyben a legégetőbb kérdésekben kíván konszenzust kialakítani. A felvetett kérdések jogosak és a mindennapi életben is komoly jelentőséggel bírnak, a közös megegyezésre azonban kevés az esély.
A problémák egyaránt érintik az államokat, az egész uniót, illetve a vállalkozásokat. Uniós és állami szintű kérdés, hogyan kezelhetők a gigantikus mértékű áfacsalások − becslések szerint a teljes áfabevétel több mint tíz százaléka tűnik el a csalások miatt. Az áfarendszer önmagában sem hatékony, hiszen a kedvezmények és mentességek következtében a potenciális áfabevétel 55 százaléka folyik csak be. A másféle hozzáadottérték-adót alkalmazó államokban ez a szint hetven százalék fölött van.
A megoldást a nagyobb mértékű egységesítés jelentené. Az áfarendszert 1993 óta képtelenek a tagállamok egységes elv szerint kell megállapítani − az esetek egy részében az eladó (szolgáltatást nyújtó), más részében a vevő (szolgáltatást igénybe vevő) fizeti az áfát. Ez a rendszer magában hordozza a csalás lehetőségét, ám a változtatás oly mértékben átalakítaná a tagállamok áfabevételeit, hogy inkább hozzá sem nyúlnak.
Nem látszik a megoldás az áfakulcsok kérdésében sem. Nemcsak arról van szó, hogy a különböző kulcsok versenyelőnyt, illetve versenyhátrányt jelentenek adott állam számára. Egy olyan szolgáltató, mint az Amazon például arra kötelezett, hogy bizonyos értékhatár fölött a célország szerinti áfát állapítsa meg. Vagyis számára mind a 27 tagállam 27-féle áfarendszerének ismerete kötelező. S itt nemcsak arról van szó, hogy adott államban milyen kulcsok vannak − ez még könnyű feladat lenne. A kulcs megállapításánál azonban az adott tagállam speciális definícióit kell figyelembe venni, ami már szinte kezelhetetlen. Megoldás itt az lenne − az egységes kulcsokról kár álmodozni −, hogy a tagállamok egységes definíciót alkalmazzanak. Erre még lehet minimális esély záros határidőn belül − mondta lapunknak Földes Balázs, a KPMG szenior menedzsere.
Sokkal nehezebb azonban még az olyan egyszerűnek látszó feladatok megoldása is, mint például az egységes végrehajtási szabályok kialakítása. Az uniós irányelv igyekszik annyira általánosan fogalmazni, amennyire csak lehet, ebből az egyes tagállamok alkotják meg a maguk törvényeit. Az azonban számos vitát gerjeszt, hogy az irányelv adott pontját hogyan kell értelmezni. Erre jelenleg a bíróság adhat választ − ha a tagállamok és a bizottság nem tud megegyezni. Ez azonban igen hosszadalmas és költséges, s gördülékenyebb volna a rendszer, ha egy közös vonalvezetőre támaszkodhatnának az érintettek, ami azonnali megoldást nyújtana.
Ez azonban azt jelentené, hogy a tagállamok részben lemondanak döntési jogaikról, hiszen a bizottságra bízzák a rendeletek megalkotását. Szinte kizárt, hogy ebbe belemenjenek az országok, ez ugyanis nem járna akkora gazdaságpolitikai előnnyel, mint az a presztízsveszteség, amivel a döntés átengedése járna. Az áfához kapcsolódó végrehajtási rendeletek legújabb verziója a nyáron fog hatályba lépni − ezek technikai szintű szabályozások −, ám szövegezése 2009-ben indult.

 
Az öletek között szerepel az egyablakos rendszer kialakítása. Azokat a cégeket segítené ez, amelyek olyan tagállamban is áfafizetésre kötelezettek, ahol nincs telephelyük. Az áfafizetés egyetlen helyen történne - itt lenne megállapítva a visszaigénylés is -, így egyszerűsödne az adminisztráció s csökkenne a csalási lehetőség is. Olyan egyszerűsítő ötlet is megfogalmazódott, amely egységes bevallási nyomtatványt alkalmazna minden tagállam számára. Ennek megvalósítása erősen problémás lehet az adóhatóságok eltérő adatszolgáltatási előírásai miatt. Egy magyar bevallás például több mint száz sor, az angol pedig nyolc négyzet. Kérdés, ki mit szólna a váltáshoz.


(Forrás:www.napi.hu)




Weboldalfejlesztés: SimiSoma