Táppénzügyek: börtönnel fenyegetik a csalókat, orvosokat

Kétséges, hogy különösebb megtakarítást eredményeznének az ún. aktív táppénz terén meghozott intézkedések - hiszen az elbocsátástól való félelmek miatt a betegségek lábon kihordása jellemző -, komolyabb tartalékok a passzív táppénz visszafogásában rejlenek – derül ki az IDEA elemzéséből.

A kormány 2011. május elsejével változtatott a táppénz szabályozásán, maximálva a folyósítható táppénz összegét. Naponta legfeljebb bruttó 5200 forint jár a május elsejét megelőző időszakban meghatározott 10 400 forint helyett, havonta pedig bruttó 156 ezer forintot kaphat a mostani 312 ezer helyett az a beteg, aki a táppénzes időszakot megelőző két évben biztosított volt.
Az intézkedés közvetlenül a munkáltatókat érinti és célozza meg, az állami kiadások visszaszorításán túl az ő tehermentesítésük volt a kiemelt cél, korábban ugyanis kétszer ekkora összeg harmadát kellett a munkáltatóknak a társadalombiztosítás kasszájába befizetnie - áll az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzésében. További változás, hogy a várandósok - veszélyeztetett terhesség esetén - nem jogosultak betegszabadságra - amelynek mind a 15 napját a munkáltató finanszírozza a jelenlegi rendszerben -, hanem táppénzre kerülnek, így költségeit már csak harmadrészt állja a munkáltató.

A munkavállalók helyzetére a szabályozás változtatása annyiban lehet hatással, hogy a legmagasabb jövedelmi helyzetűek számára a táppénz összegének maximálása az eddigiekhez képest jóval alacsonyabb juttatásokat biztosít. Azaz a 260 ezer forintos havi jövedelemnél többet keresők is csak a minimálbér kétszeresét kaphatják táppénzként.

Az intézkedéssel kapcsolatban a kormány legnagyobb intenzitással kommunikált célja a táppénzcsalások visszaszorítása, valamint részben ennek is köszönhetően idén kettő, jövőre pedig ötmilliárd forint megtakarítása a költségvetés számára. 
Az aktív táppénz mértéke az elmúlt években azonban rohamosan csökkent, így - állítja az IDEA - kétséges, hogy e téren különösebb megtakarításra nyílna mód, hiszen az elbocsátástól való félelmek miatt a betegségek lábon kihordása jellemző.
Kemény büntetések jöhetnek
A közigazgatási és igazságügyi miniszter Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott törvényjavaslatában a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással kapcsolatos visszaélést a büntető törvénykönyv hatálya alá utalta. Amennyiben a javaslatot elfogadják, a táppénzcsalás akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Nagy Anna kormányszóvivő a Duna TV műsorában azt mondta, hogy már százezer forintos értékhatártól komoly büntetésre számíthat az, aki adócsalással, csempészettel próbálkozik, vagy ezeket a tevékenységeket segíti, illetve büntetésre számíthatnak a táppénzzel vagy a rokkantsági nyugdíjjal csalók is. Bár a táppénzzel kapcsolatos visszaélések száma apadt, még így is negyvenezer esetre derült fény 2009-ben.
A rokkantsági nyugdíj esetében húszezer forint értékhatártól lesz büntetendő a csalás, illetve két év börtönbüntetés is fenyegeti azt, aki hosszabb ideig, üzletszerűen, vagy bűnszövetkezetben követi el ezt a fajta visszaélést, legyen szó a rokkantsági nyugdíjak megítéléséről vagy annak nem jogos elfogadásáról.

Mindezt az IDEA úgy értékeli, hogy a társadalom peremére szorulók számára a büntetőpolitika, és nem a hangoztatott munkahelyteremtés adja majd meg a választ. Az elemzés ugyanakkor nem tér ki arra, a csalást, mint olyat miért is nem kellene súlyosan szankcionálni, illetve a táppénz- és rokkantnyugdíj-visszaélésekben közreműködő orvosokat komolyan elrettenteni.

Tartalékok inkább a Bajnai-kormány által 30 napra csökkentett passzív táppénznél állnak rendelkezésre. Utóbbit ugyanis 100 százalékban a társadalombiztosító állja, így maximális összegének felezése valóban jelenthet megtakarítást, főleg annak fényében, hogy az utóbbi évek válságos időszakában igencsak megugrott a passzív táppénzen lévők száma. Az állam táppénzkiadásai a KSH adatai szerint folyamatosan növekedtek egészen 2009-ig, amikor is első alkalommal állt be csökkenés az összegben és a táppénzen lévők átlagos számában egyaránt. A Bajnai-kormány abban az évben 60 százalékra csökkentette a táppénz jövedelemarányos mértékét, a jogosultság idejét pedig 45-ről 30 napra mérsékelte. Az Orbán-kormány e folyamatot folytatja a folyósítható összeg plafonjának leszállításával.

Kérdéses azonban, hogy mindössze a folyósított összeg 50 százalékos csökkentése elegendő elrettentő erővel bír-e a passzív táppénz nyújtotta lehetőség kiaknázásával szemben a munka nélkül maradtak számára. A passzív táppénz összege ugyanis továbbra is magasabb lehet az álláskeresési járadék felső összegénél: utóbbi havonta legfeljebb 93 600, naponta 3120 forint. Így továbbra is megéri 30 napot passzív táppénzen tölteni az álláskeresési járadék helyett, igaz, ez az államnak már kevesebbe kerül, mint május elseje előtt.

(Forrás:www.napi.hu)