Tb-járulékot fizetnek a nyugdíjasok – itt vannak a szabályok

Az alkalmazottként munkát vállaló nyugdíjasnak csak akkor kell tb-járulékot a díjazása után, ha a járulékalapot képező havi jövedelem eléri a 23 400 forintot. Az egészségbiztosítási járulék esetében nincs, a nyugdíjjáruléknál viszont van plafon.

 

A nyugellátásban részesülő magánszemély után a munkáltatónak havonta 27 százalékos tb-járulékot kell fizetnie. 

 

Ha a nyugdíjas munkavégzése munkaviszonyban (rész- vagy teljes munkaidőben) vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban (például szövetkezet tagjaként személyes közreműködés keretében) történik, a biztosítotti jogviszony (így a járulékfizetési kötelezttség is) fennáll minden esetben, munkaidőtől és a foglalkoztatott sajátjogú nyugellátásától függetlenül.

 

Amennyiben díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jog viszony keretében (bedolgozói, megbízási, szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, akkor a járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérje a minimálbér harminc százalékát (23 400 forintot), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (780 forintot). 

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, stb. választott tisztségviselője, önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelme a fent meghatározott összeget (havi 23 400 illetve napi 780 forintot) eléri. 

 

Amennyiben a jövedelem nem éri el ezt a törvényben meghatározott összeget, nem áll fenn biztosítási kötelezettség, nincs járulékfizetés. Ebben az esetben az adóköteles jövedelem után százalékos - általános mértékű 27 százalékos - egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, amit a kifizető teljesít.

 

Munkavégzés a család segítése is

 

Fontos, hogy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül a segítő családtagi jogviszony is. Segítő családtagnak minősül az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Említett nyugdíjas segítő családtagként foglalkoztatható, azonban rá vonatkozóan biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem állapítható meg (a biztosítás ezen a jogcímen nem áll fenn), ezért biztosítotti bejelentési kötelezettség nem keletkezik vele kapcsolatban.

 

Adózási szabályok

2010. december 31-ig a nyugdíj az adóterhet nem viselő járandóságok meghatározása között szerepel az szja-törvényben. Ez adóköteles jövedelmet jelent, melyet az összes jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, de a reá jutó adót nem kell megfizetni. Az adózó által nyugdíj mellett szerzett egyéb összevont jövedelmet egy magasabb adózási sávba tolhatta, így a nyugdíjas foglalkoztatott a jövedelme után esetlegesen magasabb adófizetésre kötelezett 2010-ig.

 

2011. január 1-jétől megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, az egy kulcsos adó bevezetésével, a nyugdíj adómentes jövedelem ettől az időponttól. Adózás tekintetében így nincs jelentősége, hogy a foglalkoztatott nyugdíjas vagy "aktív".

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj is.

 

Nem mind nyugdíjas, aki annak látszik

 

Az adóelőleg-alap hiányában járulékalapot képező jövedelemnek a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj minősül.

 

Bevallási, befizetési szabályok

A foglalkoztató bevallási kötelezettségének a tárgyhót követő hó 12-ig tesz eleget a '08-as bevallásban (adó, eho, járulékok), befizetési határidő megegyezik a bevallással.

 

A társas vállalkozás szintén a tárgyhót követő hó 12-ig tesz eleget bevallási és befizetési kötelezettségének a nyugdíjas tag egészségügyi szolgáltatási járulékának és nyugdíjjárulékának tekintetében.

Nem vállalkozóként folytatott tevékenységek esetén a fentiek értelmében a foglalkoztatók kötelezettségeit nem befolyásolja az a körülmény, hogy nyugdíjas vagy "aktív" munkavállalót foglalkoztatnak. A foglalkoztató társadalombiztosítási terheiben nincs eltérés az általános szabályoktól. Megfizeti a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot.

 

A nyugdíjas státusznak a munkavállalót terhelő egyéni járulékok megállapítása terén van jelentősége. Fontos, hogy itt is kizárólag a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak eltérőek a járulékfizetési kötelezettségei. Itt a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény útmutatásai az irányadók, azaz e szerint a rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék például nem minősül nyugellátásnak (míg az szja-törvény szerint igen) - ezek az ellátások a nyugdíjrendszert kiegészítő rendszeres szociális pénzellátások körébe tartoznak.

 

Százalékos terhek, felemás plafonnal

 

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot is fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli (2 százalék) egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

 

Az egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, de a nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig kell csak megfizetni. 2011-ben a járulékfizetési felső határ napi 21 000, éves szinten 7 665 000 forint.

 

A saját jogú nyugdíjellátásban részesülő magánszemély nem köteles 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizetni.

 

Vállalkozók

 

Biztosítottnak számít a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó is.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. Ez nem jelenti azt, hogy a nyugdíjas személy nem folytathat egyéni illetve társas vállalkozói tevékenységet, de e jogviszonyában nem válik biztosítottá, nem az általános járulékfizetési szabályok vonatkoznak reá vállalkozói tevékenysége tekintetében.

 

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 5100 forint tételes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése nincs összefüggésben a tagi jövedelem összegével, ha a tag jövedelemben nem részesül, a járulékot akkor is meg kell fizetni. Egyidejűleg több tagi jogviszony fennállása esetén csak egy jogviszonyban kell megfizetni, hogy melyik jogviszonyában, arról tárgyév január 31-éig kell nyilatkoznia a tagnak.

 

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködés alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havonta szintén 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, függetlenül a vállalkozói jövedelmétől. A vállalkozót még 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetése is terheli, ennek alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.

 

Nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak/vállalkozásnak a keresőképtelenség, gyermekgondozási segély folyósítása, fogvatartás alatt, kamarai tagság szünetelése esetén, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt.

 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót nem terheli a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék megfizetésének kötelezettsége.

 

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ettől eltérően nyilatkozhat a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána. Választása az adóév egészére szól.

 

Mezőgazdasági őstermelő

 

Nem esik biztosítási kötelezettség alá az a mezőgazdasági őstermelő aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte a Tbj. 5. § - a alapján. Így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A bevételtől, adózási módtól függően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezhet. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fő szabályként az alapját képező jövedelem 27 százaléka. Ettől eltérően a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.

(Forrás:www.napi.hu)