[Ügyefeleinknek] | Magyar | English

Jönnek az adóváltozások: minden elképzelhető, de Budapest kivétel lesz

Feltöltve: 2011. 05. 23

A mostani hozzájárulás harmadát is meg lehetne spórolni, ha az önkormányzati finanszírozás feladatalapú lenne.


A koncepció részeként az önkormányzatoknak kötelező lenne iparűzési adót szedniük, de saját adót is kitalálhatnak. A hitelfelvételt viszont már az idén szigorítanák – mondta a Napi Gazdaságnak Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára.
− Valójában miért ment csődbe a Heves megyei önkormányzat?
− Volt egy 2001-es megrendelése az önkormányzatnak, s a megyei közgyűlés elnöke a teljesítési határidő előtt egy héttel felmondta a vállalkozói szerződést, nem fizette ki a benyújtott számlákat. A vállalkozás perelt, s tíz évvel később jogerős ítélet született, amely szerint fizetnie kell a megyei önkormányzatnak kamatokkal együtt 260 millió forintot. Ezt az összeget nem tudta kifizetni a megye, a cég ezt követően élt az adósságrendezés törvény adta jogával. Miután nem született egyezség, a bíróság kihirdette, hogy megkezdődhet az adósságrendezés. Hevesnek, másokhoz hasonlóan, fizetési gondjai voltak, de most olyan esemény következett be, amely még eddig sosem, adósságrendezési eljárás indul egy megye ellen.
− Ennek mi lehet a következménye?
− Kijelölték a pénzügyi gondnok céget, amely a törvényben meghatározott feladatokat a megyével együtt látja majd el. Helyre fogják hozni a megye fizetőképességét, a kötelező szolgáltatások elvégzése mellett. Leülnek a szállítókkal, bankokkal, újratárgyalják a kötelezettségeket, válságköltségvetést, reorganizációs tervet készítenek. Erre van hét hónapjuk. Több nagyobb településen indult már hasonló eljárás, amely mindenhol sikeresen végződött − reméljük, ez a Heves megyei önkormányzatnál is így lesz.
− Más önkormányzatok is hasonló sorsra juthatnak?
− Minden elképzelhető.
− Van olyan megyei önkormányzat, amelyiket bedöntene egy hasonló, néhány száz millió forintos követelés?
− Nem tudom.
− A kialakult helyzet minek tudható be? Egy-egy önkormányzat nem hatékony működésének?
− Az önkormányzati rendszeren belül a legnehezebb helyzetben a megyeiek vannak, mert az előző kormányok alatt politikai bosszúhadjárat indult ellenük. Az egyre növekvő feladatokat el kellett látni, ehhez külső forrásokat kellett szerezniük, így hiteleket vettek fel, kötvényt bocsátottak ki. Ellátták a feladatukat, de egyszer mindennek vége szakad, nem lehet hitelből fennmaradni. Eljött az idő, hogy átalakítsuk a rendszert.
− Ez mennyiben könnyíti majd meg a helyzetüket?
− A most elkészült koncepció nyitva hagyja a megyei önkormányzatok ügyét. Kérdés, miben változik majd az intézményfenntartó szerepük, ami kitölti nagyrészt a feladatukat. A megyei önkormányzatok szívesen ellátnák ezt a feladatot, kérdés, hogy a kormány kíván-e más feladatelosztást kialakítani. Új elem is felmerülhet, például a területfejlesztési feladatok leginkább a megyékhez illenének.
− Ha a feladat jelentős része az intézményfenntartás, akkor ezt szét is lehetne dobni az egyes önkormányzatok, illetve az állam között.
− Ilyen elképzelés is van. Ehhez azonban az kell, hogy a finanszírozási rendszerben az önkormányzatoknak ne függjön a feladatellátása a helyi adóerő-képességtől. Feladatfinanszírozást kell megvalósítani. Így viszont jogos a megyei önkormányzatok kérése: ha ilyen finanszírozás lesz, miért ne láthatnák el ők ezt a feladatot.
Olcsóbb a feladatfinanszírozás
− A feladatközpontú finanszírozás bevezetésének legnagyobb gátja politikai vagy működtetésbeli?
− Egyelőre nem tudok érdemi politikai ellenvetésről. Alapvetően a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja, bízom benne, hogy a kormány is ezt teszi majd. A tárgyalások során alapvetően támogatást kapott ez a forma, bár persze kritikák is voltak.
− Milyenek?
− Akadt olyan megjegyzés, amely szerint ez a megoldás nem ösztönöz megtakarításra, illetve az önkormányzati önállóságot csorbítja gazdasági értelemben. Elvileg ez igaz lehet, a gyakorlatban nem, hiszen eddig ami feladatot az önkormányzat kapott, azt nem finanszírozta az állam, vagyis szóba sem jöhetett a megtakarítás. Épp a jelenlegi rendszer csorbítja az önállóságot, hiszen a nem finanszírozott feladatokat kell ellátni fejlesztések helyett. Bár a feladatközpontú rendszer szigorúbb, de kiszámítható, nem marad feladat ellátatlanul, s nem növeli az önkormányzati rendszer hiányát.
− Jelenleg nagyjából 3000 milliárd forint jut az önkormányzatoknak a költségvetésben. A feladatfinanszírozás mellett ez milyen mértékben csökkenhet?
− Pontosan még nem lehet ezt kiszámolni, hiszen az állam és önkormányzat között nem eldöntött még a feladatok ellátása. Tény, hogy ez arányaiban jelentősen csökken majd − főleg ha az oktatás is átkerül állami finanszírozásba. A jelenlegi 3000 milliárd forint akár harmadával is mérséklődhet.
− Az így megmaradó összeg elviszi azt a többletköltséget, amit az átvett feladatok megkövetelnek, vagy spórolás is lesz?
− Akkor leszünk hatékonyak, ha képesek vagyunk az átalakítással együtt a költségvetési anomáliákat is rendezni. Ez együtt kell járjon az önkormányzati bevételek növelésével, a költségvetési struktúraváltással, ugyanakkor az esetleges többletkiadásokat az új rendszer ki kell hogy szűrje, vagyis számítunk némi megtakarításra. Ennek mértéke még nem becsülhető meg.
Normatív lesz a hitelstop
− Az új alkotmány meggátolná az önkormányzatok eladósodását, ennek révén engedélyt kell kapniuk az önkormányzatoknak új hitel felvételére. Ezt kitől kell majd kérni, illetve mi lesz ennek a menete?
− Nem gondolkodunk új intézmény létrehozásában. Nem is az a fontos, hogy ki fogja ezt intézni, hanem hogy milyenek a feltételek. Nem mindegy, hogy milyen önkormányzat, milyen célra akar hitelt felvenni, mekkora összegben. Sok kérdést kell meghatározni, s inkább normatív alapra kell helyezni az eljárást, mintsem szubjektív ismérvek alapján dönteni. Nem politikai alapú lesz a kiválasztás, hanem a gazdaságpolitikai játékszabályok betartásán múlik, hogy adott önkormányzat jogosult lesz-e vagy sem.
− Amíg ez a szabályozás életbe nem lép, valahogyan kezelni kell az átmeneti időszakot is. Kormány elé került már az ezt szabályozó javaslat?
− Újabb elképzelések is előtérbe kerültek, egyelőre a végső politikai döntés még hátravan. Átfogóbb szabályozás lesz, a cél, hogy az év végéig is szigorítsuk az önkormányzatok hitelfelvételét, kötvénykibocsátását.
Kötelező minimum vonatkozik az ipára
− A koncepció részeként a helyi adóbevételeket is emelnék. Melyek azok a területek, ahol új adókat lehetne kivetni?
− Rábízzuk az önkormányzatokra. Olyan szabályozást szeretnénk, ahol kinyílnak a lehetőségek, de nem szeretnénk tippeket adni.
− Ezek szerint a mostani helyiadó-törvényben a felsorolt adónemek mellett lenne egy egyéb kategória is?
− Igen.
− Ha már teljesen átalakul a finanszírozás, nem merült fel az iparűzési adó (ipa) megszüntetése vagy teljes átalakítása?
− A mostani tervek alapján a helyi adók volumenének legalább a mostaninak megfelelő összegűnek kell lennie. Az ipa megszűnése esetén is újabb adó lépne annak helyébe, ám erről jelenleg nincs szó.
− Azon is gondolkodnak, hogy minden önkormányzatnak kötelező legyen kivetni az ipát. Jelenleg hányan nem alkalmazzák ezt?
− Tavaly 435 településen nem realizálódott ipából származó bevétel. Ennek egyik oka, hogy több önkormányzat visszaél a mentességgel. Adott mikrorégióban hihetetlen feszültségeket generál, ha nem vetik ki az adót, hiszen odavonzza a vállalkozásokat, ezzel versenyhátrányba hozza azon településeket, amelyek kivetik az adót. Szeretnénk ezt kötelezővé tenni, s azon is gondolkodunk, hogy egy kötelező alsó mértéket is meg kellene határozni.
− A tervek szerint a jelentős ipabevételt elért önkormányzatoknak az adó egy részét vissza kell osztaniuk a megyéknek. Ez Budapestre is igaz lesz − vagyis a több száz milliárd forint egy részét Pest megyének adja majd a város?
− Mivel ez egy országos szintű koncepció, Budapestre is vonatkoznia kell. Azonban a főváros, mint világszerte a nagyvárosok, mindig is egyedi elbírálás alá esett, s ez így is marad. Vagyis Budapestre biztosan eltérő szabály vonatkozik majd.
Életrajz Tállai András 52 éves, közgazdász, üzemgazdász, adótanácsadó és könyvvizsgáló. Pályafutását 1980-ban a Tiszai Vegyi Kombinátnál kezdte pénzügyi előadóként, 1983−1992-ig a Mezőkövesdi Ipari Szakmunkásképző Iskola gazdasági igazgatóhelyetteseként dolgozott, majd hat éven át saját vállalkozását (Sagma Kft.) vezette, 1997-től 1998-ig a mezőkövesdi képviselő-testületben önkormányzati képviselő, 1998 óta országgyűlési képviselő, 2001−2002-ben a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt, 2002 óta Mezőkövesd polgármestere.

(Forrás:www.napi.hu)




Weboldalfejlesztés: SimiSoma