Drágább lesz autóval munkába járni?

Az szja-törvény alapján a közösségi közlekedést mellőző munkába járás esetében a lényegében adómentesen adható pénzbeli költségtérítés mértéke mindig is szakmai és társadalmi viták kereszttüzében állt.

A költségtérítés adómentes mértékének esetleges módosításáról - a különböző szempontok alapos mérlegelése után - a 2012-re vonatkozó adószabályok előkészítése során születhet döntés - írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Pintér László fideszes országgyűlési képviselő kérdésére válaszul.

Jelenleg a kilométerenként 9 forint az adómentesen adható térítés összege. Az szja-törvény alapján a közösségi közlekedést mellőző munkába járás esetében a lényegében adómentesen adható pénzbeli költségtérítés mértéke mindig is szakmai és társadalmi viták kereszttüzében állt - állapította meg a miniszter.
Szigorítsunk vagy könnyítsünk?

Egyes vélemények szerint a közösségi közlekedési eszközöket igénybe vevő utasok számának növelése, a versenyelőny fokozása érdekében e juttatás feltételeit úgy kell módosítani, hogy arra csak a lehető legszűkebb körben legyen lehetőség, míg a költségtérítésben részesülő érintett munkavállalók nemcsak az adómentesség fenntartását, hanem a mérték erőteljes növelését is szorgalmazzák, tekintettel arra, hogy a 9 forintos kilométerenkénti térítés ma már csak egy személygépkocsi üzemeltetési költségeinek mintegy harmadára biztosít fedezetet.

Egyre nőtt a versenyhátrány

A 9 forintot 2005-ben állapították meg, az érték valorizálását a kormányzat azóta nem kezdeményezte. A szint meghatározásánál az volt az egyik fő szempont, hogy a térítés mértéke ne ösztönözze az egyéni közlekedés - jellemzően a személygépkocsi-használat - terjedését, azaz a közösségi közlekedés versenyelőnye megmaradjon. A kilométerenkénti 9 forint a 2005-ös feltételek mellett mindössze a bérletárak 70 százalékának megfelelő térítést jelentett akkor, amikor a munkáltató a vonatkozó kormányrendelet szerint a vonatbérlet árának 86 százalékát, a helyközi
autóbuszbérlet árának pedig a 80 százalékát volt köteles megtéríteni.

Ez a mérték a mai üzemeltetési költségek mellett már csak a költségek harmadát
fedezi, azaz ahhoz, hogy a munkavállalónak anyagilag is "kifizetődő" legyen a saját személygépkocsival való utazás, rendszeresen legalább három együtt utazóra lenne szükség . Ez azonban egyáltalán nem tekinthető jellemzőnek.

A gyereket sokan máshová viszik oviba, isibe

A miniszter szerint a munkába járással kapcsolatos költségek legalább egy részének pénzbeli megtérítése iránti igényt elsősorban nem anyagi vagy kényelmi szempontok motiválják, hanem az, hogy  bizonyos élethelyzetekben egyszerűen nincs reális választási lehetőségük arról, hogy igénybe vegyék-e a közösségi közlekedést vagy saját gépkocsijukat használják-e munkába járásra.
Sokan hordják ugyanis gyermekeiket munkakezdés előtt a lakóhelyüktől eltérő településen lévő iskolába, óvodába, egyre több munkahelyen rendszeres az előre nem tervezhető túlmunka, és nem ritka az sem, hogy a munkahely közösségi közlekedési eszköz igénybevételével csak többszöri átszállással, jelentős időráfordítással érhető el. Ilyen esetekben egyszerűen nem jöhet szóba az autóbusz vagy a vonat rendszeres igénybevétele.

A vasutasok szűkítenék az autós költségtérítést

A közösségi közlekedés átfogó korszerűsítésére irányuló Baross Gábor Program kidolgozói ugyanakkor a fejlesztés egyik fontos - érdemi utasszám-gyarapodást eredményező - feltételeként éppen a pénzbeli munkáltatói költségtérítés adómentes biztosításának szigorú korlátok közé szorítását vetik fel. Ilyen elképzelésekről a nyilvánosság előtt a közelmúltban Lantos Csaba, a MÁV Zrt. igazgatóságának tagja az IFUA Horváth & Partners fórumán beszélt, Véleménye szerint az egyéni közlekedés drágítása jelenti az első lépést a  közösségi közlekedés versenyképességének növeléséhez - ennek részeként meg kellene szüntetni azt, hogy a munkáltatók támogathatják dolgozóik magángépjármű-használatát (Napi Gazdaság, 2011. június 10.)

Az NGM szerint ha a szűkítés megvalósulna, akkor az adómentes költségtérítés a jövőben csak azokra az esetekre vonatkozhat, amikor a munkavállalónak a munkarend, a közlekedési közszolgáltatások hiánya vagy ritka jellege, illetve a saját fogyatékossága okán nincs módja közösségi közlekedési eszközzel történő munkába járásra.

(Forrás: www.napi.hu)