[Ügyefeleinknek] | Magyar | English

Uniós értékesítés: a kiszállítás igazolása

Feltöltve: 2011. 07. 25

A közösségi adómentes értékesítés alapfeltételeként támasztott más tagállamba történő kiszállítás igazolásával kapcsolatban rengeteg írás jelent meg, de gyakorlatilag ugyanazokat a gondolatokat ismételgeti minden szerző, és a tapasztalataim szerint nem rendezik minden esetre megnyugtatóan a kérdéskört tanulmányok. Az írás az Önadózó júliusi számában olvasható.
 


A GAZDASÁGI ALKOTMÁNYOSSÁG ÚJ SZABÁLYAI
 
Hogyan érinti az új alkotmány a gazdasági élet szereplőit? Írásunkban Magyarország Alaptörvénye néhány kiemelten fontos gazdasági tárgyú rendelkezését ismertetjük.
 
SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA FORMÁJÁBAN JUTTATOTT JÖVEDELEM
 
A Széchenyi Pihenő Kártya, más néven a SZÉP Kártya a béren kívüli juttatások 2011. évtől bevezetett újabb eleme, amely egy speciális plasztikkártya lesz és amelyre a munkáltatók utalhatnak juttatást 300 000 forintig kedvezményes adózás mellett.  Ezen új juttatási forma lényege abban foglalható össze, hogy ez a Kártya egy arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállaló a munkáltató által utalt támogatás terhére - külön jogszabályban meghatározott - szolgáltatásokat vehet igénybe. E szolgáltatások az üdüléssel, pihenéssel kapcsolatosak. A Kártya kibocsátása körül azonban még vannak nyitott kérdések.
 
ÉLET- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁSOK ALKALMAZÁSA ÉS  ADÓZÁSA A  CÉGBEN
 
A mindennapokban gyakran keresik fel különböző biztosítási ügynökök a vállalkozásokat, és az általuk képviselt biztosítók ajánlatait próbálják ismertetni leendő ügyfeleiknek. A biztosítók jól felkészült ügynökeiken keresztül a dologi, és felelősségi kockázatok biztosításán kívül leginkább a személybiztosításokat ajánlják a vállalkozásoknak. A személybiztosítások fajtájuk szerint lehetnek élet,- baleset,- és nyugdíjbiztosítások. Cikkünk során az élet és balesetbiztosítások adójogi kérdéseit próbáltuk csokorba gyűjteni azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsunk a döntés meghozatalánál felmerülő egyes adózási kérdések eligazodásában akkor, ha a vállalkozás úgy dönt, hogy kifizetői, munkáltatói minőségében eljárva élet,- vagy balesetbiztosítást köt foglalkoztatottjára.
 
NYEREMÉNYJÁTÉKOK, PROMÓCIÓK ADÓZÁSA
 
Nyereményjátékokra buzdító plakátokkal, szórólapokkal nap mint nap találkozhatunk vásárlás közben. A „vegyen kettőt és autót nyerhet” szlogenű és más hasonló felhívások mind mind vásárlásra próbálnak rábírni. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a nyereményjátékok keretében juttatott nyereményekhez adókötelezettség is kapcsolódhat. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2011-től hatályos rendelkezései a korábbiaktól eltérő rendelkezések alkalmazását írják elő sok esetben a nyeremények adókötelezettségével kapcsolatban.
 
KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ÉRTÉKESÍTÉS: A KISZÁLLÍTÁS DOKUMENTÁLÁSA, MINT ÖRÖKZÖLD PROBLÉMA
 
Léteznek olyan adózási szabályok, amelyek alkalmazása évtizedeken keresztül problémát okoz az adóalanyoknak, ugyanakkor a döntéshozók nem tudják, vagy nem akarják a problémás szabályt módosítani. Az Áfa törvény alapvető alkalmazási nehézségét a teljesítési időpont meghatározása, az ingatlanokkal kapcsolatos bonyolult szabályok, a számlahelyesbítés és a közösség más tagországába történő áruszállítás igazolása jelenti. A közösségi adómentes értékesítés alapfeltételeként támasztott más tagállamba történő kiszállítás igazolásával kapcsolatban rengeteg írás jelent meg, de gyakorlatilag ugyanazokat a gondolatokat ismételgeti minden szerző, és a tapasztalataim szerint nem rendezik minden esetre megnyugtatóan a kérdéskört tanulmányok.
 
A PÉNZSZÁLLÍTÁSI ÉS PÉNZFELDOLGOZÁSI SZOLGÁLTATÁS ADÓJOGI MINŐSÍTÉSE
 
Írásunkban azt a kérdést járjuk körül, hogy melyek a pénzfeldolgozás, pénzszállítás, tárolás szolgáltatások önálló vagy járulékos szolgáltatáskénti elhatárolásának szempontjai, az egyes szolgáltatásokra milyen áfa kötelezettségek vonatkoznak?
 
A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS ÉS A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS KÖTELEZETTSÉG EGYES KÉRDÉSEIRŐL ÉS AZ ELŐLEG BEVALLÁSÁRÓL
 
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettként azon munkaadókat határozza meg, amelyek által foglalkoztatott magánszemélyek létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
 
AZ ELŐREHOZOTT ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÉS A PRÉMIUMÉVEK PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
 
A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése érinti-e a programban való részvételt? Rövid anyagunkban azt a kérdést próbáljuk – szigorúan csak a nyugdíjjogi szabályok keretei között maradva - kibontani, és körüljárni, hogy a közszférában, költségvetési fenntartási körbe tartozó munkáltatóknál indított prémiumévek program résztvevő személy esetében megalapozza-e a jogviszony munkáltató általi megszüntetését, illetőleg jelent-e nyugdíjba vonulási kényszert az, amennyiben az említett személy megszerezte a jogot a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra? Mielőtt a kérdést körüljárjuk, indokolt felvázolni azt a szabályozási közeget, amelyben felmerült.
 
AZ ELHUNYT MAGÁNSZEMÉLY ADÓZÁSA
 
A magánszemély halála – a személyes és családi tragédián túl – számos esetben az adókötelezettség alakulását is alapvetően befolyásolja. Legismertebb ezek közül az, hogy a magánszemély halálával a hagyaték az örökösökre száll, és ez a vagyonszerzés öröklési illetékkel kapcsolatos tennivalókat eredményezhet. Ugyanakkor az elhunyt magánszemély életében megszerzett vagy megszolgált jövedelmei után egyéb kötelezettségek is keletkezhetnek, melyekre speciális rendelkezések vonatkoznak. Az alábbi cikk ezen különleges szabályok rendszerezésére és ismertetésére tesz kísérletet.
 
NONPROFIT ADÓENCIKLOPÉDIA
 
Minden, amit a nonprofit szervezek gazdálkodásáról, számviteléről és adózásáról tudni kell.  Átfogó képet adunk az alapítványok, egyesületek, nonprofit gazdasági társaságok  gazdálkodási szabályairól, könyvvezetési, beszámoló készítési és bevallási feladatairól. Külön írások szólnak a nonprofit szervezetek társasági adó, általános forgalmi adó, és személyi jövedelemadó, helyi adó és társadalombiztosítási  kötelezettségeiről. Foglalkozunk 1%-os kérdésekkel, az illetékszabályokkal, és külön a  nonprofit gazdasági társaságok társasági jogi és cégjogi szabályaival.
 
KÖZ- ÉS KORMÁNYTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK – VÁLTOZÓ FELTÉTELEKKEL
 
A 2011. évi LII. törvényben meghatározó többségében a köz- és kormánytisztviselőket érintő változások – egy kivétellel - június 1-től hatályosak. A közalkalmazottak közül csak a vezetőkre vonatkozik egyetlen újdonság: egy alkotmánybírósági határozat jóvoltából visszakapták néhány éve „törvényesen” elvett pótszabadságukat. A másik két közszolgálati területen ugyancsak az Alkotmánybíróság katalizálta a jogalkotót – figyelemmel az indokolás nélküli felmentést tartalmazó rendelkezés megsemmisítésére. A törvénymódosítás ugyanakkor nem redukálódik a felmentés újraszabályozására. Példaként említhetjük a kivételesen 2012. január 1-jén hatályba lépő, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság szabályait.


(Forrás: www.onadozo.hu)




Weboldalfejlesztés: SimiSoma