Marad az eva 2012-ben

Megmarad az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2012-ben, összeghatára azonban 25 millió forintról várhatóan 30 millió forintra emelkedik, az adó mértéke pedig 35 vagy 40 százalékra nő, s áttekintik, hogyan alakítható ki egy új rendszer, amelynek egyik alapja az átalányadózás kiszélesítése lehetne 2013. január 1-jétől - jelentették be kormánypárti politikusok a Fidesz-KDNP-frakció hétfői ülése után.
 

 Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint összességében még így sem lesz kedvezőtlen az adónem, mert egy átalányadózást nem választó vállalkozás esetében az áfa és a 16 százalékos kulcs együttesen meghaladja a 40 százalékos mértéket. Adószakértők szerint az eva adókulcsának 40 százalékra való emelése az általános adózás választása felé tereli az adóalanyokat.

Az evát jelenleg 25 millió forintos bevételig lehet választani, s a bruttó (áfával növelt) adóalap 30 százalékának megfelelő mértékű adót kell fizetni. Az evázók adóterhe a jövő évtől az adónem megszüntetésével jelentősen emelkedett volna, mert az érintett körnek a januártól 27 százalékra emelkedő áfa mellett a 10 százalékos társasági és a 16 százalékos osztalékadót is meg kellett volna fizetnie.

Az eváról való áttérés egyébként a cégek számára költséges, ugyanis a bevételi nyilvántartás helyett át kell térniük a kettős könyvvitelre (az összes evás vállalkozás 26,8 százaléka tartozik a számviteli törvény hatálya alá, a többi úgynevezett bevételi nyilvántartást vezet), a korábban vásárolt tárgyi eszközök értékét könyvvizsgálóval kell megállapíttatniuk és vissza kell vezetniük.

Az adóhatóság korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint 2010 végén közel 96 ezer evázó volt, közülük 39.700 egyéni vállalkozó, 56.200 pedig társas vállalkozás.

Az evát alkalmazó egyéni vállalkozók és társas vállalkozások körében egyaránt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a legnépszerűbb, ezeken a területeken működik az eva alanyok mintegy 42,5 százaléka, s itt realizálódik a bevételi teljesítmények még ennél is nagyobb hányada.

Az evázó adóalanyok összesített árbevétele tavaly 594 milliárd forint volt, ami 11,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az eva adóalanyok mintegy 39 százaléka 2,5 millió forint alatti, csaknem 57 százaléka 5 millió forint alatti éves bevételt ért el 2010-ben. Mint a NAV megállapította: a recesszió késleltetett hatással ugyan, de ezt az adózói réteget is elérte.

Az evás kör tavalyi adókötelezettsége 179,1 milliárd forint volt, 6,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedésben szerepe volt, hogy az adókulcs 25-ről 30 százalékra emelkedett.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényt 2002. november 12-én fogadta el a parlament, az adónemet az évi 15 millió forintnál alacsonyabb bevétellel rendelkezők választhatták. Bevezetését az adminisztráció egyszerűsítésével, a gazdaság fehérítésével, az "össznépi számlajáték" megszüntetésével indokolták. Az evát az EU áfa-bizottsága vizsgálta, de rendben lévőnek találta.

Az eva szabályai az elmúlt évek alatt több ízben szigorodtak. Az árbevételi limitet 2004-ben 25 millió forintra emelték, az adókulcsot pedig 2006. október 1-jétől 25 százalékra, továbbá kiterjesztették az év végi adófeltöltési kötelezettséget az evásokra is. 2009 februárjától a számlatartási kötelezettségek szigorodtak: súlyos bírság terhe mellett meg kell őrizni a beszerzésekhez kapcsolódó számlákat is, aminek célja a gazdaság fehérítése volt. Az adókulcs 2010-től 30 százalékra nőtt.

Az eva megszüntetése az elmúlt években többször szóba került, de mindig "megúszta" ezt a sorsot. Különösen az adószakértők pártolták a kivezetését, mondván, hogy működtetése sérti az adósemlegességet, indokolatlan kedvezményt jelent azoknak, akiknek nincs igazi költségük, s megszüntetése átláthatóbbá tenné az adórendszert.

Az adózói kört a kulcs többszöri emelése sem riasztotta el, kevesen hagyták el emiatt az evát, amiben az adóhatóság korábbi értékelése szerint nagy szerepe volt az adminisztráció egyszerűségének, továbbá annak, hogy az adóterhelés a többszöri adókulcs-emelés után is viszonylag alacsonyabb maradt (az eva több más adót - áfa, szja, társasági nyereségadó - kivált).

Az evából származó bevételek az adónem bevezetése óta dinamikusan emelkedtek: 2003-ban 31 milliárd, 2004-ben 67 milliárd, 2005-ben 91,4 milliárd, 2006-ban 143,1 milliárd, 2007-ben 152,8 milliárd, 2008-ban 166,5 milliárd, 2009-ben 169,7 milliárd, 2010-ben 181,9 milliárd forint bevétele volt ebből a büdzsének.

Az idei év első kilenc hónapjában 86,5 milliárd forint eva folyt be a költségvetésbe. A költségvetési törvényben az idei évre eredetileg 196,1 milliárd forintos eva előirányzat szerepelt, de ezt a parlament 180,1 milliárd forintra csökkentette.

Arról, hogy az eva 2012-tól való kivezetése hogyan hatna a jövő költségvetési bevételekre, megoszlottak a vélemények. Gíró-Szász András kormányszóvivő korábban az adórendszer egyszerűsítésével, továbbá a makrogazdasági sarokszámok tartásának szükségességével indokolta az eva kivezetését. Mint mondta, legalább 50 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat a költségvetés az eva megszűnésével. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója ugyanakkor éppen ellenkezőleg, úgy vélekedett, hogy az eva megszüntetésével a költségvetés 50 milliárd forint bevételkiesést lenne kénytelen elkönyvelni.

Forrás: MTI