Tájékoztató az adóelőleg levonására vonatkozó szabályok változásáról a 2012. adóévben

2012. január 1-jétől a kifizetőnek az adószámos magánszemélytől adóelőleget kell levonnia. 

Nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia a kifizetőnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 46. § (4) bekezdése alapján, ha egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesít kifizetést feltéve, ha

- az egyéni vállalkozó ezen bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát;
- az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve
- ha a családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja) az e jogállását igazoló okiratát.

A 2011. december 31-éig hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a kifizetőnek csak akkor kellett az adóelőleget levonnia, ha az adószámos magánszemély írásban kérte.

Költségnyilatkozat az adóelőleg alapjának a megállapításakor

A magánszemély az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizetőnek legfeljebb - korábban a bevétel 100 százaléka helyett - a bevétel 50 százalékáig nyilatkozhat az igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségeiről. Ilyen nyilatkozat hiányában - vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet - a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, de az önálló tevékenységből származó bevétel esetében költségnyilatkozat hiányában is csak a bevétel 90 százaléka tartozik az adóelőleg alapba [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés aa) alpont].

Ha a magánszemély költségtérítésben részesül, akkor a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával - ami ebben az esetben meghaladhatja a bevétel 50 százalékát is -, nyilatkozat hiányában legfeljebb az Szja. tv. rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg-alap megállapításánál.

Ezen nyilatkozat és igazolás nélkül elszámolható költség hiányában a bevétel teljes összege az adóelőleg-alapba tartozik kivéve, ha a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ekkor csak a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapnál figyelembe venni [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés ca) alpont].

Az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatos változások

Nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni:

az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,
az adóköteles munkanélküli-ellátás adóelőlegének a megállapításakor,
ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, vagy kifizetőnek nem minősülő személytől származik és az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem összege az összevont adóalapba tartozó többi jövedelemmel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot,
ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot [Szja. tv. 47. § (6)-(7) bekezdései, 48. § (2) bekezdés e) pont].
Az adóalap-kiegészítést az adóelőleget megállapító munkáltatónak az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem (melybe beletartozik a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is) azon részére kell alkalmaznia, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot.

Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel.

Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.

A kifizető főszabály szerint köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni az általa kifizetett összeg adóelőlegének a megállapítása során. A magánszemély azonban írásban kérheti a kifizetőtől annak mellőzését akkor, ha nyilatkozik, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.

A kifizető azonban köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni - a magánszemély nyilatkozatától függetlenül -, ha az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmek meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot.

A magánszemély azonban az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést.

Köteles kérni a magánszemély az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles [Szja. tv. 47. § (9) bekezdés a) és b) pontjai].

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege után megállapítandó adóelőleg fizetési kötelezettség megállapításakor figyelembe veheti a családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is. Amennyiben a magánszemély köteles az adóelőleget megfizetni - ideértve az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyt is - az összevont adóalap utáni adófizetési kötelezettségének megállapításakor ugyancsak érvényesítheti a családi és a személyi kedvezményt, amennyiben arra jogosult [Szja. tv. 49. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés]

Forrás: Apeh