Az elvárt béremelés és a kapcsolódó szankciók

A 2012-ben megszűnő adójóváírás és az 1 százalékkal megemelkedő munkavállalóktól levonandó járulékterhek következtében havi bruttó 216.805 Ft alatti bérek esetében nettó bércsökkenés következett be. 

A keresetcsökkenés ellensúlyozásának egyetlen módja, ha a foglalkoztató legalább olyan mértékben emeli meg a dolgozók bruttó bérét, ami az adó és járulékszabályok változásából eredő. csökkenést ellensúlyozza. Arra természetesen egyetlen munkáltatót sem lehet kényszeríteni, hogy olyan mértékben emelje meg a dolgozók bérét, amely számára már elviselhetetlen terhet jelent (hiszen ez előbb-utóbb a munkahelyek megszűnéséhez vezet), de azoknak a munkáltatóknak, akik vállalják az ún. elvárt béremelést, az állam adókedvezmény formájában segítséget nyújt. Az adókedvezmény mechanizmusa nagyon hasonlatos a megszűntetett adójóváírás szabályaihoz, lényeges különbség azonban, hogy azt a munkáltató alkalmazhatja a - munkáltatói TB járulék helyébe lépett - szociális hozzájárulási adó csökkentéséhez. Az adókedvezménnyel a jogalkotók azt a hatást érték el, hogy a béremelést megvalósító munkáltatók költségnövekedése kb. 5 százalékos, míg a többit az állam állja.

Az elvárt béremelés nem kötelező, de annak a munkáltatónak, aki azt nem hajtotta végre „szankciókkal" kell szembenéznie. Ezek a szankciók - szerencsére - nem jelentenek többletköltséget, azaz büntetést, inkább különböző kedvezmények és potenciális ületi lehetőségek elvesztését. Mi is tehát a következménye annak, ha valaki nem hajtja végre az elvért béremelést?

Háromféle következménnyel lehet számolnia annak, aki nem emeli a dolgozók bruttó bérét az elvárt mértékben:

1. nem jár a fent említett adókedvezmény a szociális hozzájárulási adóból,
2. két évig nem indulhat ajánlattevőként a közbeszerzési eljárásokban,
3. két évig nem részesülhet a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban.

Tovább a teljes cikkre (www.adooldal.hu) >