MMV: nyelvtudás és helyi ismertek nélkül mennek külföldre az építőipari vállalkozók

A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) szervezete szerint az egzisztenciális kilátástalanság miatt Nyugatra induló építőipari vállalkozók jellemzően nyelvtudás, tapasztalat és helyi ismeretek nélkül mennek Ausztriába és Németországba, azért, mert itthon nincs munka, vagy ha van, nem fizetik meg, iletve nem fizetik ki őket.

A szervezet közleménye ugyanakkor figyelmeztet, hogy ahol már kialakult a magyar közvetítői hálózat, "ugyanúgy lenyúlják, átverik őket, kihasználják és messze a munka értéke alatt fizetik a magyar vállalkozásokat. Így, ha ott is egy lánc alján, saját munkavállalókat foglalkoztatva termel, jó esélye van arra, hogy nem tudja teljesíteni a német hatóságok elvárásait és olyan kiadásokba veri magát, ami a szép remények füstté válását jelentheti rövid idő alatt."

A tájékoztatás szerint az építőipari vállalkozók kivándorlása mögött a tisztességtelen hazai gazdasági körülmények állnak, "torkig vannak már azzal, hogy kötelezettségeik és jogaik köszönő viszonyban sem állnak egymással, hiszen az adóforintjaiból működtetett állam elvárja tőlük, hogy akár magánegzisztenciájuk elvesztése árán is megfizessék az adókat, járulékokat, miközben semmilyen segítséget nem kapnak saját hazájukban ahhoz, hogy kintlévőségeihez hozzájussanak, és sérelmeikre jogorvoslatot találjanak".

A szervezete szerint "a jogalkotó, jogalkalmazó és végrehajtó hatalom közönyösen asszisztál a termelő, foglalkoztató vállalkozások tönkretételéhez, nem érti, hogy minden mindennel összefügg, hiszen a méltánytalanság, igazságtalanság, a gazdasági környezetben bekövetkezett erkölcsi és morális züllés következményei beleégnek a vesztessé tett vállalkozói társadalomba".

A szervezet közleményében hivatkozik a Központi Statisztikai Hivatalra, amelynek adatai szerinte "csak az építésgazdaság leépülését jelzik, de nem mutatják meg az emberi erőforrások döbbenetes mértékű szűkülését, az alkotó energiák végzetes hanyatlását".

A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért 2009 novemberében jött létre, legfőbb célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások európai uniós normáknak megfelelő körülmények között dolgozhassanak, támogatja a lánctartozás felszámolását, illetve azt, hogy "azok a tisztességtelen megrendelők, akik az értékteremtő, a foglalkoztatás terheit viselő vállalkozások kifizetetlen munkáján gazdagodnak, végre megkapják méltó büntetésüket".

forrás: MTI