Más félmillióan is bukhattak az új adószabályokkal

A legalább négy főt foglalkoztató cégeknél dolgozók nagyjából negyven százalékát érintette hátrányosan az idén életbe léptetett új szja-szabályozás, olvasható egy akadémiai főmunkatárs által írt tanulmányban. Ennyi munkavállaló keresetének a vásárlóértéke akkor is csökkent, ha a bruttóját 5 százalékkal emelték. Főleg a vidéki, magyar tulajdonú cégeknél dolgozók jártak rosszul.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ajánlott 4-6 százalékos bruttó béremelés sem elegendő arra, hogy ne csökkenjen több százezer munkavállaló nettó reálkeresete, állapítja meg az A tanulmány (pdf), ami az idén januártól hatályos szja-szabályok hatásait igyekezett feltérképezni. Az elemzés készítője, Tóth István János arra a következtetésre jutott: ha valaki nem keres havi bruttó 290 000 forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből (figyelembe véve, hogy az évvégi adatok szerint tavaly 4,9 százalék volt az infláció).
Ha egy vállalkozás úgy döntött, hogy egyáltalán nem emeli a béreket, akkor a gyermektelenek közül csak azok járnak jól az adóváltozással, akik legalább havi bruttó 340 000 forint körül, vagy annál többet kerestek. Az ő nettó jövedelmük ugyanis az adóváltozások hatására a tavalyi átlagos inflációt elérő, illetve meghaladó mértékben emelkedik.

A legtöbb gyermektelen jövedelme a már említett 4-6 százalékos béremelés felső plafonjánál is veszít a reálértékéből. Egy gyermek nélküli munkavállalónak, ha havi 220 000 forint körül keres, nagyjából 13 százalékos béremelést kellene adni, hogy a fizetése vásárlóértéke a tavalyi szinten maradjon.
Az ilyen 8-10 százalékos reálbércsökkenés különösen megdöbbentő azt figyelembe véve, hogy a versenyszektorban ekkora pusztítást a válság sem okozott a reálbérekben: azok 2009-ben 0,1 százalékkal nőttek, és csak 2010-ben csökkentek, de csak átlag 1,7 százalékkal. Az adóváltozás miatt a munkáltatóknak az átlagbéresek jövedelmét 9 százalékkal kellene emelniük ahhoz, hogy azoknak a fizetéseknek a vásárlóereje az előző évi szinten maradjon.
Mindez egyben arra utal, hogy aligha van érdemi haszna a fideszes politikusok által korábban beígért szja-akciócsoportok létrehozásának. Pontosabban, ha azok arra a következtetésre is jutnak, hogy minden rendben, mert a cégek megadták a 4-6 százalékos pluszt, az korántsem jelenti azt, hogy a dolgozók ne jártak volna rosszabbul az új adószabályokkal.
 
(Forrás:www.index.hu)