BMI - Londoni elemzők: csökken Közép-Európa ipari teljesítménye

A közép-európai feldolgozószektor teljesítményének csökkenésére utalnak a térségi gyáripar aktivitását mérő legújabb beszerzői menedzserindexek (BMI), bár Magyarország esetében ez a jelzőszám hagyományosan igen volatilis, és nem feltétlenül mutatja közvetlenül a valós képet - vélekedtek a szerdai adatismertetések utáni helyzetértékeléseikben londoni gazdasági elemzők.

William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza szerdai elemzésében közölte, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra kiszámolt, súlyozott és összesített múlt havi feldolgozóipari BMI-mutató 48,0-ra csökkent az előző hónapban kimutatott 48,8-ról.

A ház számítási modellje szerint a három gazdaságra vetítve ez hozzávetőleg 2 százalékos átlagos ipari teljesítménycsökkenésnek felel meg éves összevetésben.

Jackson hangsúlyozta, hogy Magyarországon a feldolgozószektor BMI-mutatója "hajlamos az extrém kilengésekre". Az elemző szerint ugyanakkor a szerdai térségi BMI-adatok továbbra is azt az "immár megszokott" képet vázolják fel, hogy a nyugat-európai recesszió súlyos terhet ró az igen nyitott közép-európai gazdaságokra.

A Capital Economics londoni szakértője szerint a tágabb értelemben vett európai felzárkózó térség "egyetlen fénylő pontja" Törökország, ahol a gyáripari aktivitási mutató 53,1-re - 14 havi csúcsra - emelkedett decemberben. Jackson szerint azonban ezt is óvatosan kell kezelni, mivel az elmúlt hónapokban "lebomlott a kapcsolat" a török BMI-indexek és a tényleges ipari termelési adatok között, és a török ipari teljesítmény az eddig rendelkezésre álló számok alapján valójában szintén meglehetősen gyenge lehetett a tavalyi negyedik negyedévben.

A Capital Economics szakértőjének szerdai összegzése szerint jóllehet az európai felzárkózó térséggel kapcsolatos piaci hangulat az elmúlt hetekben erőteljesen javult, ám a decemberi feldolgozóipari aktivitási mutatók alapján ez a fordulat kevéssé tükrözi a "terepen zajló" tényleges folyamatokat.

Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó vezető elemzője azt emelte ki szerdai értékelésében, hogy mélyült a különbség a közép- és kelet-európai országcsoport, valamint a többi felzárkózó térségi gazdaság ipari aktivitási mutatói között, mivel most már mindhárom közép-európai EU-gazdaság gyáripari BMI-mutatója a növekedés és a visszaesés mezsgyéjét jelző 50-es érték alatt van, ugyanakkor a török és az orosz indexek továbbra is a növekedési tartományban járnak.

Hewitt szerint ugyanakkor a térség egyes gazdaságaiban - különösen Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban - a BMI-adatok és a tényleges ipari teljesítmény közötti kapcsolat fellazulása figyelhető meg 2009 óta, így a Barclays "óva inti" a befektetőket a szerdai adatok "túldimenzionálásától".

A Barclays londoni elemzője is kiemelte, hogy a magyar feldolgozószektor beszerzési menedzserindexe "szélsőséges kilengéseket" mutat: a mutató az elmúlt fél év során minden hónapban vagy az 50-es érték alá, vagy e határszint fölé "ugrált".

Hewitt szerint ugyanakkor a szerdán ismertetett, 50-nél alacsonyabb magyar gyáripari BMI van inkább összhangban a magyarországi recessziót jelző többi gazdasági mutatóval.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja is azt emelte ki szerdai értékelésében, hogy a magyar BMI-mutató - amely a múlt hónapban 3,2 ponttal 48,9 pontra esett - változatlanul "nagyon volatilis".

A ház szakértői szerint a magyar és a cseh gyáripari mutatók egyaránt folytatódó enyhe recesszióra vallanak.

Magyarország esetében azonban a Morgan Stanley londoni elemzői "aggasztónak" nevezték, hogy a teljes feldolgozóipari aktivitási indexen belül az export részmutatója meredeken, 7,1 ponttal 44,9 pontra - 2009 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre - esett.

A ház szerint ez a magyar gazdaság teljesítményében kulcsszerepet betöltő export "fenyegetettségét" mutatja.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni szakelemzőinek szerdai értékelése szerint a közép-európai hármak BMI-adatai azt jelzik, hogy Magyarország és Csehország sokkal nagyobb mértékben ki van téve a külső - elsősorban az euróövezeti - kereslet ingadozásainak, mint Lengyelország.

A GS szakértői szerint a szerdai magyar BMI-adatok alátámasztják a ház azon várakozását, hogy ebben a hónapban a magyar jegybank újabb kamatcsökkentést hajt végre.

forrás: MTI