Új végrehajtási rendelet az áfa-irányelvhez

A rendelet előírásai a hatálybalépés napjától kezdődően kötelezően és közvetlenül alkalmazandók lesznek Magyarországon külön parlamenti jóváhagyás nélkül - ismerteti a cég hírlevelében Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A rendelet fontos értelmező rendelkezéseket tartalmaz az áfa-irányelv 2010. január 1. óta hatályos szabályaihoz kapcsolódóan is.

 

A gazdasági tevékenység székhelyének meghatározására a rendelet új eljárást, feltételrendszert vezet be. Ennek értelmében az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyvezetésének helye. Ennek meghatározása során a következő tényezőket kell figyelembe venni: hol hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket; hol van a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelye; hol van az ügyvezetés üléseinek helye. Ha e szempontok figyelembevételével nem határozható meg egyértelműen a gazdasági tevékenység székhelye, akkor a fenti tényezők közül annak van döntő szerepe, hogy hol hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket.

 

Ezzel kapcsolatban Veszprémi István megjegyzi, hogy a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye eltérhet a társasági adó törvény szerinti üzletvezetés helyétől, valamint a cégjogi értelemben vett bejegyzett székhelytől.

 

Az új rendelkezések főként azon társaságok tekintetében relevánsak, amelyek szolgáltatást nyújtanak egy olyan cégnek, amelynek bejegyzett székhelye külföldön van, de a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon, mivel ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatást áfásan kell számlázni. Továbbá azon társaságok esetében, amelyek szolgáltatást vesznek igénybe egy olyan cégtől, amelynek bejegyzett székhelye belföldön van, és áfát számít fel a társaság felé, mivel ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a szolgáltatónak a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye valóban Magyarországon van-e. Figyelemmel kell lenni az új rendelkezésekre akkor is, ha azon cégcsoportban, amelyhez a társaság tartozik, van olyan Magyarországra szolgáltatást nyújtó külföldi bejegyzésű cég, amelynek a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van, mivel ebben az esetben a szolgáltatónak magyar áfát kell felszámítania a számlán.

 

A rendelet az állandó telephely fogalmára is eligazítást ad. Azon esetekben, amikor egy vállalkozás adóköteles ügyletet teljesít abban az országban, amelyben állandó áfa telephellyel rendelkezik, többször kérdésként merül fel, hogy kell-e áfát felszámítania a számlán, avagy fordított adózást kell alkalmaznia. A rendelet e tekintetben elhatároló ismérveket, feltételeket határoz meg. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy az állandó telephely részt vesz-e a teljesítésben. Önmagában az a tény, hogy a vállalkozás rendelkezik az adott országban állandó telephellyel, még nem jelenti azt, hogy az állandó telephely az adott országban teljesülő termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítésében részt vesz.

 

Amennyiben az adott erőforrásokat a telephely kizárólag adminisztratív támogatási feladatokhoz - például könyveléshez, számlázáshoz és követelések beszedéséhez - használja fel, akkor ezek nem tekinthetők a teljesítéséhez felhasznált erőforrásoknak - hívja fel a figyelmet a Deloitte. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az adóalany az állandó telephely szerinti tagállam által kiadott adószáma alatt bocsátotta-e ki a számlát, kivéve, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy helytelenül alkalmazta ezt az adószámot.

 

Új jogszabályi fikciót állít fel a rendelet, miszerint, ha a társaság gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, akkor a székhelyt mindig a teljesítéssel érintettnek kell tekinteni a társaság által belföldön teljesített ügyletek esetében. Ennek a hatását a következő példával illusztrálja a hírlevél. Ha valamely társaság gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, akkor a Magyarországon általa nyújtott szolgáltatásokat akkor is magyar áfa felszámításával kell számláznia, ha a társaság egyébként rendelkezik külföldi áfa telephellyel. Ebben az esetben ugyanis nem kell vizsgálni, hogy a székhely a teljesítésben részt vesz-e. Ez azt is jelenti, hogy ha az adott társaságnak szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van (és erről a szolgáltatást igénybe vevő társaság megbizonyosodott), akkor a társaság befogadhat áthárított áfát tartalmazó számlát.

 

Továbbra is igaz az állítás: amennyiben az adott társaság külföldön rendelkezik telephellyel, és a telephely a külföldi teljesítési helyű szolgáltatás teljesítésében érintett, akkor a társaság nem bocsáthat ki számlát a magyar adószáma alól, hanem azt a külföldi telephely adószáma alól kell megtennie.

 

Ha valamely társaság külföldinek nyújt főszabály szerinti szolgáltatást, akkor csak abban az esetben számlázhat áfa nélkül, ha kellő gondossággal meggyőződött arról, hogy    a vevője adóalany, adóalanyi minőségében veszi igénybe a szolgáltatást, és nincs belföldön áfa telephelye, illetve, ha van telephelye, az a szolgáltatás igénybevételével nem érintett. Ha a társaság bizonyos szolgáltatásokat (marketing, reklám, tanácsadás, ügyviteli szolgáltatások, jogok átengedése, stb.) nyújt harmadik országbeli igénybe vevő részére, akkor csupán arról kell meggyőződnie, hogy a megrendelőnek nincs belföldön telephelye, illetve, ha van telephelye, az a szolgáltatás igénybevételével nem érintett - derül ki a hírlevélből.

(Forrás:www.onadozo.hu)