Adózási szégyenpadon Magyarország?

 

Megdöbbentő tanulsággal zárult az az EU-s tanulmány, amelyet az Európai Bizottság Adó- és Vámügyi Főigazgatósága rendelt meg a cégautók adókedvezményeinek hatásvizsgálatára - derül ki a Levegő Munkacsoport beszámolójából. A kutatásból kiderült, hogy a tagországok többsége jelentős adókedvezményekkel támogatja a cégautók használatát, ami hatalmas jóléti veszteséghez vezet. A kormányok egyrészt külön megadóztatják a gépkocsihasználatot, másrészt adókedvezményben részesítik, így a kétfajta intézkedés semlegesíti egymás hatását.
 

 

Sokkal olcsóbb a cégautó, mint a bér

 

A cégautók adózásáról szóló tanulmányt készítő Copenhagen Economics kutatói megvizsgálták 19 uniós országban, hogy pénzben kifejezve mennyivel járnak jobban az érintett cégek és személyek, ha juttatásként autóhasználatot adnak, illetve kapnak, mintha a cégek bérként fizetnék ki ugyanazt az összeget, beleértve a bérre rakódó adókat is. Arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi adózási feltételek mellett gyakorlatilag minden országban mindkét félnek sokkal előnyösebb, ha autóhasználatot kap, mintha bérként fizetik ki a juttatást.

 

Kiderült, hogy Magyarország - egyebek közt Németországgal, Szlovákiával és Portugáliával együtt - azon államok körébe tartozik, amelyekben a személygépkocsik céges elszámolása esetén nyújtott adókedvezmény mértéke meghaladja a 30 százalékot, miközben - méretkategóriától függően - van olyan ország, ahol ez 10 százalék alatti.

 

 

Hollandiai kutatások szerint a céges autókat az esetek csaknem 80 százalékában nem üzleti, hanem magáncéllal használják. A cégautók adókedvezménye ráadásul egyértelműen a nagyobb, drágább autók használatára ösztönöz: a céges autók átlagos ára 20100 euró, míg a személyi tulajdonban lévő autók átlagos ára kevesebb mint 9000 euró. A céges autókat használók többet és messzebbre utaznak, és általában távolabb is laknak a munkahelyüktől, mint akik a saját tulajdonú gépkocsijukat veszik igénybe. 

 

A cégautók kedvezményei miatt a háztartások 30 százalékkal több gépkocsit használnak, mint amennyit a kedvezmény hiányában tennének. A jóléti veszteséget úgy számolták ki, hogy mennyi pénzt költenének az emberek más termékekre vagy szolgáltatásokra, ha meg kellene fizetniük az autózás tényleges (adókedvezmények nélküli) költségét. Így autónként évi 600-780 eurót kaptak, ami az összes hollandiai cégautót számítva országosan 420-600 millió euró jóléti veszteséget eredményez.
 

 

Itthon inkább presztízs-, mint zöldkérdés

 

Nagy-Britanniában úgy alakították át a cégautók adózását, hogy azzal a nemzetgazdaság és a környezetvédelem is nyert. 2002 előtt a cégautók után évente az új autó listaárának 35 százalékát kellett adóként befizetni, azonban amennyiben az autóval több mint 4000 kilométert tettek meg az adott évben, akkor az adó csak 25 százalékos volt, 29 000 megtett kilométer felett pedig mindössze 15 százalékos. Ez a rendszer arra ösztönzött, hogy sokat autózzanak. A rendszert 2002-ben úgy változtatták meg, hogy az alsó és felső adómérték (15, illetve 35 százalék) változatlanul maradt, azonban az adó a jármű széndioxid-kibocsátásától vált függővé.

 

 

A reform eredményeként csökkent a cégautók mérete, sokan áttértek a kisebb fogyasztású járművek használatára, és a cégautókkal megtett üzleti utak (kilométerben mérve) 45 százalékkal estek vissza. Átlagosan az eladott összes új autó széndioxid-kibocsátása a 2002. évi 174,7 g/km értékről 2010-re 144,5 g/km-re esett vissza. A változtatás további kedvező hatása, hogy jelentősen megnőtt a vasúton utazók száma.

 

 

 

Általánosságban el lehet mondani, hogy a magyar jogszabályok az adórendszeren keresztül nem támogatják közvetlenül a kevésbé környezetszennyező személygépjárművek juttatását cégautóként - kommentálta a brit adatokat Boncsér Katalin, a KPMG senior menedzsere.

 

 

A szakember úgy véli, hogy a regisztrációs adó közvetve hatással lehetne a cégjármű-flották összeállítására, mivel környezetvédelmi osztályba sorolástól függően több, vagy kevesebb regisztrációs adó fizetési kötelezettség terhelheti az autókat, ám a gyakorlatban azonban ennek hatása nem érezhető a cégautók juttatása során.

 

 

 

Ez ugyanis nem csak egy további béren kívüli juttatás, hanem sok esetben presztízskérdés is - minél magasabb beosztásban van valaki, annál nagyobb és drágább autó jár a pozíciójához. Ezen a beidegződésen további adókedvezmények juttatása nem valószínű, hogy változtatni fog - véli Boncsér Katalin.

 

 

 

Sajnos a többi adónemben a regisztrációs adóban figyelembe vett környezetvédelmi szempontok nem érvényesülnek, így például a társasági adóban a fejlesztési adókedvezményt nem vehetik igénybe egy környezetvédelmi szempontból kedvezőbb flotta összeállítása során a lízingcégek, amelyektől sok esetben a cégautókat lízingelik a munkáltatók - teszi hozzá a KPMG szakértője. Hangsúlyozza: a legtöbb munkáltatónál ráadásul nincs  lehetősége a dolgozóknak arra, hogy kiválasszák, hogy milyen cégautót szeretnének, így előfordulhat, hogy a dolgozók akkor is nagyobb kocsit kapnak és használnak, ha erre nincs is szükségük.

 

 

Hányan csalnak a rendszerrel?

 

A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András szerint Magyarországon a személygépkocsik céges használatként elszámolt magánhasználata következtében évente a GDP 5 százalékának megfelelő adócsalás, illetve adóelkerülés történik (azaz az érintetteknek ennyivel több adót kellene befizetniük, amennyiben teljes egészében magánhasználatként számolnák el az így megtett kilométereket). A rendszer - véli Lukács - társadalmilag rendkívül igazságtalan, mivel ennek az adócsalásnak, adóelkerülésnek közel 80 százaléka a magyar lakosság leginkább jómódú 30 százalékát gazdagítja tovább.

 

 

 

Boncsér Katalin szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján a személygépkocsit a dolgozók magáncélra elsősorban akkor használják, ha egyébként is használnák az autót, vagy ha a cégautó juttatása mellett üzemanyag-támogatást is kapnak - ennek mértéke azonban mindig a munkáltatók döntésétől függ. Általában ha a munkáltatók cégautót adnak a dolgozóknak, üzemanyag költségtérítést csak az üzleti utak után juttatnak. Ritkán, vagy csak magasabb beosztású dolgozók esetén adnak korlátlan használatra jogosító üzemanyagkártyát, vagy üzemanyag-térítést.

 

 

 

Az üzemanyag használat megtérítésére a dolgozó számára adómentesen akkor van lehetőség, ha üzleti út, kiküldetés stb. teljesítéséhez kapcsolódó utazás üzemanyag költségéről van szó. Ebben az esetben viszont elszámolási kötelezettség terheli a dolgozót a megtett utazással és üzemanyag-fogyasztással kapcsolatban. Természetesen a gyakorlatban előfordulhat, hogy a bizonylatokat meghamisítják, hogy több üzemanyag fogyasztást tudjanak elszámolni adómentesen, azonban ez a lehetőség nem csak cégautók, hanem a saját gépjármű esetén is fennáll.

 

 

 

Minden más esetben, ha a teljes üzemanyag fogyasztást is megtéríti a munkáltató elszámolási kötelezettség nélkül, az ugyanolyan juttatásnak számít adózási szempontból, mintha munkabért juttatna.

 

 

 

A szolgálati ügyben történő autóhasználat adózási kérdéseiről bővebben itt olvashat.

 

A cégautó adó mértéke havi 7000 forint, ha a hengerűrtartalom kevesebb, mint 1600 cm3 vagy a kamratérfogat kevesebb, mint 1200 cm3, nagyobb motorméretű személygépkocsik esetén havi 15 000 forint. A cégautó utáni adót - ha nem magánszemély tulajdonában áll - meg kell fizetni függetlenül attól, hogy mennyit használták magáncélra a dolgozók.

(Forrás:www.napi.hu)